Szellőzés és légkondicionálás: különbségek és különböző rendszerek

A szellőztetés és a légkondicionálás két különböző rendszer, amelyek mindkettőnek megvannak a saját jellemzői és céljai az épületekben. Ebben a cikkben a különbségekről és a szellőztető rendszerek különböző típusairól lesz szó.

A szellőztetés a beltéri levegőnek a kültéri levegővel való cseréjét jelenti, és fordítva. Ez fontos a jó beltéri levegőminőség fenntartásához és a páratartalom szabályozásához. A szellőztető rendszer tehát a levegő cseréjével működik. A légkondicionálás ezzel szemben általában a beltéri levegő hőmérsékletének szabályozására összpontosít, a levegő épületben történő keringtetésével.

Háromféle szellőztetőrendszer létezik: a kényszerszellőztetés, az elszívó szellőztetés és a hővisszanyerő cellával ellátott be- és elszívó szellőztetés.

Nyomásos szellőztetés: A nyomásos szellőztetés a hőmérsékletkülönbségek miatti légkeringésen alapul. Ez a rendszer Finnországban az 1970-es évek előtt épült házakban a legelterjedtebb, ellenben például Magyarországon ma még szinte minden ház gravitációs szellőztetéssel épül. A gravitációs szellőztetés különösen az 1900-as évek elején volt elterjedt megoldás, amikor az építési technológia még nem tett lehetővé olyan hatékony és energiatakarékos szellőztető rendszereket, mint a maiak.

Elszívó szellőztetés. A beszívott levegőt gyakran az épület külső falain lévő pótlólagos szellőzőnyílások biztosítják. Ez a rendszer egyszerű és könnyen megvalósítható, de nem a leghatékonyabb energiafelhasználású megoldás. Az elszívó szellőztetés az 1970-es és 1980-as években vált elterjedtebbé, amikor az energiatakarékosság fontos céllá vált az építés és az épületek karbantartása során.

Betápláló és elszívó szellőztetés hővisszanyerő cellával. Ez a szellőztetés mind a beszívó, mind az elszívó szellőztetésből áll, hővisszanyerő cellával kiegészítve. A hővisszanyerés azt jelenti, hogy az elszívott levegőben lévő hőt felfogják és átadják a befúvott levegőnek. Ez jelentős energiamegtakarítást és jobb beltéri levegőminőséget eredményez. A hővisszanyeréssel ellátott beszívott és elszívott levegő szellőztetése az 1990-es években vált egyre elterjedtebbé, és ma már népszerű megoldás az új épületeknél és a régi épületek felújításánál.

A hővisszanyeréssel ellátott elszívó szellőztetés nemcsak energiahatékony, hanem javítja a komfortérzetet és a beltéri levegő minőségét is. Képes a beltéri levegő állandó hőmérsékletének és páratartalmának fenntartására, valamint a szennyező anyagok hatékony eltávolítására. Bár régebbi technológia, a nyomószellőztetés még mindig hatékonyan használható, amennyiben a rendszert megfelelően tervezik és kivitelezik. A gravitációs szellőztetés fő előnyei az egyszerűség, a megbízhatóság és az alacsony karbantartási igény.

Az elszívó szellőztetést még mindig sok, az 1970-es és 1980-as években épült épületben használják. Előnye, hogy könnyen megvalósítható és meglehetősen energiatakarékos. A mai energiatakarékossági célok eléréséhez azonban nem ez a legjobb megoldás. Ezért sok régebbi épületben áttértek a be- és elszívólevegő-cserélő rendszerre.

Fontos megjegyezni, hogy a különböző szellőztetőrendszerek hatékonysága és energiatakarékossági potenciálja nagymértékben függ azok tervezésétől, kivitelezésétől és karbantartásától. A megfelelően tervezett, telepített és karbantartott szellőzőrendszer biztosítja a lehető legjobb beltéri levegőminőséget és energiahatékonyságot.

A szellőztetés és a légkondicionálás mind célját, mind kivitelezését tekintve különbözik egymástól. Különböző típusú szellőztető rendszerek léteznek, amelyek a gravitációs szellőzéstől a hővisszanyeréssel ellátott, energiahatékonyabb beszívó-kiáramló szellőztető rendszerekig fejlődtek. A szellőztető rendszer kiválasztásakor fontos figyelembe venni az épület jellemzőit, az energiahatékonysági célokat és a beltéri levegőminőségi követelményeket.

WE KNOW, WE CARE & WE GET IT DONE

IVAeris Kft.

+36 20 258 4282

www.aeris.hu

info@aeris.hu